HOZZÁSZÓLÓK ÍRTÁK! NA MEG ÉN!

Elsőként kedves "incorruptus" hozzászólónknak válaszolva: sajnos nem jelentkezett semmiféle megjegyzés sem az Ön részéről, pedig mindig is szívesen fogadom hozzászólásait, így kérném, hogy szíveskedjen azt újból elküldeni számunkra. (nem is értem, hogyan lehetséges, hiszen ilyesmi még nem fordult elő, mármint, hogy nem jelent volna meg egy ide küldött megjegyzés) Én nem szelektálom a megjegyzéseket (ez alól csak Mné. nicknevű hozzászóló az egyetlen kivétel, az ő csak személyeskedő, egyesek közé éket verni kívánó megjegyzéseinek szintje nem éri el (alulról sem) a blog alapvető követelményeit) így akármilyen tartalmú és akármelyik oldalról is érkezik, megjelentetem, ahogy az alábbit is:

"A baon-on már befejeztem a témához való hozzászólásaimat. Most itt is megteszem.
Nem én voltam, aki Domokos dr. szerepét megkérdőjeleztem volna. Úgy emlékszem éppen fordítva volt.
Én nem vagyok büszke erre a szerepre, és nem vágyom babérokra. Nekem ez az egész nem okoz örömet. Én azt írtam: " Most fölösleges a partvonalról bekiabálni." A MOST szó volt hangsúlyos. Ez pedig nem a múltról, hanem a jelenről szól. Fölösleges olyanokat írni, hogy nem merünk kérdéseket feltenni. A kérdéseket feltettük. (Most már nem én egyedül, hanem kb. huszan.)Ha nem kapunk válaszokat, vagy azok nem kielégítőek, akkor kell lépnünk. A válasz nem csak verbális lehet, hanem "tettleges" is. Megszűnnek-e végre a jogsértések, a büntiből elhelyzett dolgozókat rehabilitálják-e, biztosítják-e a szakmai feltételeket, stb.
Nem fordultam el a meggyanúsított kollegáktól sem. Azért, mert nincs minden a kirakatban, még történnek dolgok. Aki ott volt a szakszervezeti gyűlésen, az tud róla. Én most már mindenről tájékoztatom a tagságot és megbeszéljük azt is, milyen lépések következnek. Nem hiszem, hogy azok a szakszervezeti tagok feltételezik a békülékenységet, akik ott voltak a szakszervezeti értekezleten.
Amennyiben azt tapasztalom, hogy a vezetőség nem működik együtt, akkor, de csak akkor fogok más módszerekhez folyamodni. Akkor a törvényes út betartásával ismét a hatóságoknál fogok "vergődni".
Ehhez a témához nem kívánok többször hozzászólni. Fölöslegesnek és megosztónak tartom ezt a vitát. Kérek mindenkit, hogy olyan mondatokat, gondolatokat, ne adjanak a számba, amit nem mondtam, nem gondoltam.
Sümeghiné"

2010. november 16. 19:42

Kedves Sümi! 

Valahol nagyon félre értesz valamit! különösen, hogy ki is áll a partvonalon és ki a pálya közepén! de még más egyebet is, így részletezném!

1. a partvonalon állás témában komoly szereptévesztésben vagy! Én egyedül kezdtem a pályán, annak is mindig a közepén, én tettem meg a "kezdőrúgást" is, sőt egy jó darabig még egyedül is voltam kénytelen küzdeni, csak azt követően jöttek le néhányan (ahogy Te is) a kényelmes lelátóról (de akkor is csak a partvonalig)  hogy onnan  "közreműködve" legyenek részesei az eredménynek! 

A partvonalon több okból is állnak egy meccs során, van ugye az utasítást adó "tréner" aki osztja a bentinek azt észt és van a cserejátékos, aki alig várja, hogy a pályán addig levővel helyet cserélve annak szerepét átvegye! vagyis hogy ő is szerephez jusson!

Az egyoldalon való tisztességes küzdelem szerintem azzal kellene (kellett volna) kezdődjön, hogy a pályára nem egyetlen ember, hanem az egész csapat vonul fel és együtt maradnak ott fenn egészen a küzdelem végéig. A partvonalon állók szerepe igencsak vitatott, sok esetben a lelátón üldögélő nézők több értéket képviselnek, mint a pályán levő lesérülése következtében szerephez jutásra váró cserejátékos. 

Szerintem te nem vagy igazi csapatjátékos, különösen, hogy a vélt egyéni sérelmeidet (hangsúlyozom: VÉLT!) az ügy elé helyezed! Nem tudom szoktál-e focimeccset nézni, különösen érdekes helyzet az, amikor a játékos a volt csapata ellen kell(ene) küzdjön! Van amelyik nem is vállalja, a másik meg oroszlánként küzd, hogy bizonyítson, de az olyan pályára lépőt, aki mindegyik csapatnak meg kíván felelni, azt a lelátón levők mindegyike kifütyüli.

Azt írod: ha nem kapunk válaszokat, ... ha a vezetőség nem működik együtt, majd akkor fogsz más módszerekhez folyamodni! De kaptatok válaszokat (elküldtek benneteket a francba, ahogy korábban is ) és esze ágában sincs  az utódvezetőségnek együttműködni, csak éppen Te vagy egyedül aki nem látja ezt? A Te megegyezésre hajló békülékeny szemléleted most akadálya az öntudatra ébredésnek, nem ezt a mostanit, hanem azt a korábbi állítólagos fiatalos lendületet kellett volna így visszafogni és akkor nem jutott volna idáig ez az egész! Azt írod, hogy (hozzám hasonlóan) nem vágysz Te sem tisztségre! Bizonyítsd be, add át akkor a helyed a fiataloknak, az intézményben jelenleg is dolgozóknak, hadd döntsenek ők maguk a saját ügyükben, ne a korábbiakhoz hasonlóan kívülről kapják az "instrukciókat"! A dolgunkat elvégeztük, most itt a lehetőség számukra, hagyjuk őket, adjuk meg nekik a lehetőséget, hogy éljenek vele úgy, ahogy tudnak, de legfőképpen szabadon, a saját akaratuk szerint!

2. az ügy megítélésében is komoly tévedésben vagy! Ez itt elsősorban nem a szakszervezeti tagok, de nem is a dolgozók ügye, hanem a gyermekeké! Nem azzal kell itt "vergődni", hogy a dolgozó jogsértő ide/oda helyezése és hasonlóak, hanem helyette azzal, hogy a gyermekek számára milyen következményekkel jár az "anyjuk/apjuk" személyének gyakori változása! Ugyanaz a probléma, csak más oldalról megközelítve! Csak ezután, vagyis csak a gyermekek után jöhet szóba, hogy a dolgozó hogyan is érzi jól magát a munkahelyén és milyen jogok is illetik meg őt! Majd ha azzal kezdi valaki a bármely ügybeni véleménye indokolását, hogy: a gyermekek érdeke azt kívánja, hogy: ----- és csak azt követően említi a többi más indokot, majd akkor beszélhetünk szemléletváltozásról, megújulásról, addig csak az ugyan felújított, de mégis régi mentalitásról és szemléletről. 

Attól meg nem igazán kellene hanyatt esni, hogy már kérdések feltevésére is sor került, különösen, hogy csak fel lett olvasva, hogy milyen kérdések is lesznek majd  a vezetőségnek (írásban?) feltéve! nekem az a kérdésfeltevés, amikor a választ is kénytelenek megadni rá! Bocsika, de a szakszervezeti titkár jegyzőkönyvvezetői feladatellátásánál nagyobb butaságról  még a baonon sem igazán lehetett olvasni, különösen, hogy a felkérésedet (szájbetapasztásod) önként dalolva fogadtad! Hát igencsak eltérő elképzeléseink vannak a jelek szerint a szakszervezeti titkár szerepvállalásáról, szerintem ezzel csak cserben hagytad a Rád számítókat! (igaz ugyan, hogy ezzel a fenntartó jelen levő képviselői előtt sem tüntetted fel magadat így kellemetlenül harcos típusúnak!)

Szóval kedves Sümikém! Bizony nagyon is eltérő szemlélettel viszonyulunk a dolgokhoz, ami nem is baj, csak amíg én csupán felrázni és befolyásolni szándékozom az embereket, addig Te viszont mintha már megint és ismét inkább csak irányítani akarnád őket! Hagyjuk, hogy menjenek a maguk útján, csak vélemény nyilvánítás és tanácsok szintjén kapjanak legfeljebb tőlünk iránymutatást (amit elfogadni sem kötelesek!) Az általad tett intézkedésekről szóló utólagos tájékoztatás nekem olyan egyszemélyes intézkedésnek, semmint demokratikus döntésen alapulónak tűnik és nem igazán tartom jónak, ha egy szakszervezeti vezetőt fel kell hívni telefonon, hogy tájékoztatást kapjon az illető, mégha csak volt dolgozó is! Sem én, sem Te nem vagyunk tévedhetetlenek, így talán érdemes lenne elgondolkodnod Neked is azon, hogy hátha van annál is jobb megoldás, mint amire Te képes és hajlandó vagy! Hagyjuk a fiatalokat, adjuk meg nekik a lehetőséget, hogy maguk döntsenek a saját sorsuk felől, ne mi mondjuk meg nekik a "tutit" hogy mi is a jó nekik! vagy harcolj értük/velük teljes szívvel és lendülettel, mert ez az öreges nyammogi semmivel sem visz előrébb és ebből csak a maradék "hatfejű" profitál! ezzel a stílussal és módszerrel szemernyi esélyetek sincs ellenük!

Ezek nem vádak (ahogy a baon-on vélted) csak őszinte jó tanács! Szóval nagyobb "alázat" az ügy iránt és érdekében! na és persze mindenkinek erősen ajánlott a valós helyének és szerepének reális felismerése! (nyamizni még a partvonalon sem nagyon lehet, a pályán meg semmiképpen, így el kéne már döntened hogy a pályán aktívan irányító, valódi vezéregyéniségű csapattag akarsz-e/tudsz-e lenni, vagy csupán a partvonal mellett melegítő, elégedetlenül nyammogó mellékszereplő kívánsz-e maradni!?) A velem való "kötözködésedre" fordított energiádnak meg lenne bőven jobb helye, iránya is, nem? Pl. hogy ne rázzanak le benneteket bárgyú szövegekkel és magyarázatokkal, de pl. hogy az aktuális kérdések szóban is fel legyenek téve, akármennyire is kellemetlenek is! Kimpivel sem tudtál /mertél nyíltan fellépve ütközni, kényes kérdéseket feltenni, de ahogy látom az utód-maradékkal sem vagy elég szigorúan számonkérő! Irásban felteendő kérdések, amire majd írásban válaszolnak? ez a válasz nem elég bizonyítéka a "minden maradt a régiben" stílusnak? Nekem nagyon egyértelműnek tűnik! Amúgy meg bocsika, de ez az egész nem Rólad (ahogy rólam sem) szól, mégis mintha most többet foglalkoznál a saját vélt sérelmeiddel, mint kellene! pedig ez benne van a pakliban, amit önként magad választottál, nem?