Det-onátor kedves!
Megpróbáltam a Baonon hozzászólni nem sikerült. Lehet hogy az ijesztő fenyegetése miatt nem jól irányítottam az „egeret”. Det-onátor, aki ugye kezdetektől saját névvel ír, mindig másban keresi a hibát. Ezt már megszoktuk és a stílusát is. Különlegesen kedves, míves szép magyar szavait is. Az informáltsága meg egyenesen bámulatos. Tényleg írhatnám a nevem a hozzászólások alá, de minek is, ha már úgyis tudja! Emlékszem egyszer már Úrnak szólított! Hiányoltam is utána hogy miért is nem válaszolt a kérdésekre ha már ennyire ismer. Hozzászólásban kérdeztem, hozzászólásban szerettem volna a választ is. Nyíltan, egyenesen. Ez elmaradt!
Mit is nehezményez a hozzászólásaimban? Nem teljesen értettem. A szóhasználata, ami erre vonatkozott, ismert ugyan számomra, de más összefüggésben. Ami a szakmára, a gyerekekre, a többször leírt véleményemre vonatkozik, talán nem bántó arra, aki érti a gyógyító pedagógiát. Az ugyanis tudja, hogy ami a gyerekekkel történt a Juhar utcai Iskolában, s ezt már megerősítették országos szakemberek is, nem része a gyógypedagógiának, semmilyen értelemben. Sőt! Büntetendő! Ezt meg remélem a Bíróság fogja kimondani.
Látom nagyon utánam érdeklődött. Így már további terveimet is ismeri, nem is beszélve magánéletemről. Miért ennyire fontos ez az Ön számára? Miért fontosabb, mint a véleményem? Ez a lehetőség, mármint a hozzászólás, a Juhar utcai intézményben történtekkel kapcsolatos véleményalkotásra adódott. Önnel sajnos nem volt sikeres a véleménycserénk. Kérem a továbbiakban az eddigiekhez hasonló stílusban ne is tegyen kísérletet megszólításomra. Számomra ez a stílus sem írásban, sem szóban nem alkalmas „beszélgetésre”. Hiszem, hogy sikerült, az Ön által kevésbé használt szavakkal is egyértelművé tennem megszólításommal kapcsolatos véleményem. incorruptus
Megpróbáltam a Baonon hozzászólni nem sikerült. Lehet hogy az ijesztő fenyegetése miatt nem jól irányítottam az „egeret”. Det-onátor, aki ugye kezdetektől saját névvel ír, mindig másban keresi a hibát. Ezt már megszoktuk és a stílusát is. Különlegesen kedves, míves szép magyar szavait is. Az informáltsága meg egyenesen bámulatos. Tényleg írhatnám a nevem a hozzászólások alá, de minek is, ha már úgyis tudja! Emlékszem egyszer már Úrnak szólított! Hiányoltam is utána hogy miért is nem válaszolt a kérdésekre ha már ennyire ismer. Hozzászólásban kérdeztem, hozzászólásban szerettem volna a választ is. Nyíltan, egyenesen. Ez elmaradt!
Mit is nehezményez a hozzászólásaimban? Nem teljesen értettem. A szóhasználata, ami erre vonatkozott, ismert ugyan számomra, de más összefüggésben. Ami a szakmára, a gyerekekre, a többször leírt véleményemre vonatkozik, talán nem bántó arra, aki érti a gyógyító pedagógiát. Az ugyanis tudja, hogy ami a gyerekekkel történt a Juhar utcai Iskolában, s ezt már megerősítették országos szakemberek is, nem része a gyógypedagógiának, semmilyen értelemben. Sőt! Büntetendő! Ezt meg remélem a Bíróság fogja kimondani.
Látom nagyon utánam érdeklődött. Így már további terveimet is ismeri, nem is beszélve magánéletemről. Miért ennyire fontos ez az Ön számára? Miért fontosabb, mint a véleményem? Ez a lehetőség, mármint a hozzászólás, a Juhar utcai intézményben történtekkel kapcsolatos véleményalkotásra adódott. Önnel sajnos nem volt sikeres a véleménycserénk. Kérem a továbbiakban az eddigiekhez hasonló stílusban ne is tegyen kísérletet megszólításomra. Számomra ez a stílus sem írásban, sem szóban nem alkalmas „beszélgetésre”. Hiszem, hogy sikerült, az Ön által kevésbé használt szavakkal is egyértelművé tennem megszólításommal kapcsolatos véleményem. incorruptus
