IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS HELYETT "HÜLYESÉGSZOLGÁLTATÁS" AVAGY ÍGY INTÉZIK (EL) A "KISEMBEREK" ÜGYEIT?

Amikor az ember bírósághoz fordul, arra számít és arra alapoz, hogy a bíróságon szakmailag jól felkészült, az ügyet alaposan áttanulmányozó bíróval találkozik és ha még egy kicsit naív is, akkor még arra is gondol, az ellenfél ügyvédje is a tisztesség határain belül marad az eljárás során. (Jogvégzett lévén az ügyvéd ugye csak szándékosan lépheti át a törvényesség határait, persze, ha hülye a szakmájához, akkor "vétlenül" is előfordulhat ugyanez) Anélkül, hogy a történteket és azon belül az egyes eljáró személyeket (szakmai hozzáértésüket, értelmüket, tisztességüket) minősíteni kívánnám (minek, hiszen az ügy maga megteszi azt helyettem!) kiragadnék egy igencsak furcsa esetet az egyes Juharos dolgozók elmaradt munkabér megfizetése iránti peréből.

(Előzetesként röviden összefoglalva csak annyit, hogy a volt igazgatónő (egyedül az egész országban, ahogyan a dühöngőt is csak ő egyedül alkalmazta a világon) még az ámokfutása idején elrendelte azt, hogy a pedagógusoknak a kötelező óraszámon felüli teljes munkaidőben benn kellett maradniuk az intézményben. Tette ezt azért, mert a szakképzett dolgozókat elküldte és helyükre nem az intézmény, hanem az állam (vagyis a köz) által fizetett "közhasznúakat" foglalkoztatott nagy számban. Mivel így a pedagógus álláshelyek nem az intézmény költségvetését terhelően fizetett dolgozókkal lettek "kitöltve" az intézmény részéről jelentős bérösszeg kifizetése maradt el, vagyis lett megtakarítva. (azt persze senki sem tudja, pontosabban csak néhányan, de azok nagyon is, hogy ezek a súlyos tízmilliók hova is tűntek el) A létszámilag ugyan jelen levő, de szakképzetlenségük miatt semmi érdemi gyógypedagógiai munkára nem alkalmas dolgozók helyett a bennmaradásra kötelezetteknek kellett a saját munkájukon felül további oktató-nevelő tevékenységet végezniük, amit - becsületükre váljon - el is végeztek, így a külvilág (közük a szülők) semmiről sem értesült. Az intézmény több tízmilliót (80 M körül?!) megtakarított (de kinek?), ám a kétszeres munkát végzőknek egy fillért sem fizetett, ami miatt egyesek (a bátrabbak) az elmaradt munkabérük megfizetése iránt pert kezdeményeztek.) Ennyi maga a "pertársaság" története röviden.

A perek elindultak, aztán számos közülük szüneteltetve lett, mert az egyes felperesek bevették azt a vezetők által hangoztatott szöveget, hogy "egyezség várható" (kedves Valika, nem ismerős Önnek ez a "szöveg?) de csak a fizetés elodázását szolgálta a dolgozók hülyítése, az egész csak átverés volt, amiben a BKMÖ részéről is "szerepet vállaltak" egyesek. (persze nem az ott adminisztrátorként dolgozók!) Végül mégis beindultak a tárgyalások, amelyek közül a nemrégiben (2011.11.14.) napján megtartott tárgyaláson történt az alábbi megdöbbentő eset:

Ismert ugye, hogy augusztus 31. napjával megszüntetésre került mind a Juhar utcai Iskola (nem írom ki a korábbi nevét, hosszú lenne) mind pedig a Kiskőrösi hasonló Intézmény és a korábbi kettőből a BKMÖ létrehozott egy újat: a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Integrált Óvodája, Általános Iskolája, Előkészítő és Készségfejlesztő Speciális Szakiskolája, Kollégiuma, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Egységes Pedagógiai Szakszolgálata, Nevelési Tanácsadója, Gyermekotthona és Szociális Intézménye (Kiskőrös, Hrúz M. u.2/1. székhellyel) amelynek tagintézménye a kecskeméti Juhar utcai intézményrész.

A munkaügyi perek az összevonást/integrálást követően folytatódtak, nyilvánvalóan már a jogutód alperessel szemben, amelynek jogi képviselője a perbe be is lépett. Eddig minden szabályos, ugyan nem ahogy illik (integráció? Ha-ha-ha! tudjuk, jól, hogy mi volt a valódi ok, ráadásul az eltűnt sok tízmilliós közvagyonra is jóval nehezebb így, az összemosás (mert az volt, nem összevonás!) következtében rátalálni) de jogszabályba nem igazán ütközően. (Pontosabban és valójában igencsak ütközően, az államháztatartási törvény összes előírásait felrúgva, de ezt majd a Kormányhivatal!)

Szóval az alperesi képviselő bejelenti a jogutódlást, a perbelépést, azzal egyidejűleg átadja az igazoló dokumentációkat, ahogy azt a Pp. (polgári perrendtartás) is előírja, az eljáró bíróság pedig meghozza az ügybeni végzését. Ahogy azt a Pp. is előírja? Nem kell hozzá jogi végzettség ennek megítéléséhez, elég csupán egy eleki kocsis ismerete is:

 

Kezdjük akkor apránként, rögtön a jogutódlás dátumával, mikor és hogyan is döntött erről a közgyűlés? Hát erre bizony még a májusi közgyűlésen került sor!

"A megszüntetett intézmény által végzett feladatokat 2011.augusztus 1. napjától a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Integrált Óvodája, Általános Iskolája, Előkészítő és Készségfejlesztő Speciális Szakiskolája, Kollégiuma, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Egységes Pedagógiai Szakszolgálata, Nevelési Tanácsadója, Gyermekotthona és Szociális Intézménye (Kiskőrös, Hrúz M. u.2/1.) látja el."

Az alperesi képviselő azonban nem ezt, hanem csak az egy hónappal későbbi alapító okiratot módosító/kiegészítő közgyűlési határozatot csatolja, amelynek alapján a  bíróság a jogutódlás dátumát az alábbiak szerint állapítja meg:

Senkinek sem tűnt fel, hogy attól, hogy az alapító okirat egyes részei később módosulnak attól, még sem az alapítás, sem pedig a jogutódlás kezdő időpontja nem változik! Jól van, mit kukacoskodom, ugye, csak egy hónap az eltérés, csak furcsa, hogy a bíróság tudatában volt annak, hogy az új integrált intézményt mely dátummal hozták is létre, vagy mégsem?

Hogy is van ugyanez a végzésben?

Most akkor mégsem május 27.-én, hanem csak június 30.-án? Vagy esetleg kettő is lenne már belőle? A magyarázat pofonegyszerű, sem az alperesi jogi képviselő, sem a bíróság nem fordított figyelmet arra, hogy a június 30.-i közgyűlési határozat nem az intézményt alapító, hanem csak a korábbi alapító okiratot módosító határozat. Nem lényegbe vágó, de egy hónap azért egy hónap, különösen ott, ahol még egy nap is számít! 

De jaj, rögtön itt a következő! Nem a megszűnt korábbi intézménynek (Juhar utca) hanem 

-       az alig egy hónappal korábban, csak 2011.08.01. napjával létrejött Integrált Intézménynek lenne jogutódja a BKMÖ Integrált Közoktatási Intézmény Kecskeméti Tagintézménye? (ahogy olvasható) 

 

-   vagy fordítva, az Integrált lenne a BKMÖ Integrált Közoktatási Intézmény Kecskeméti Tagintézményének a jogutódja? (ez esetben kimaradt a "nek" szóvégződés, vagyis "jogutóda a .....TagintézményNEK!) A BKMÖ Integrált Közoktatási Intézménye Kecskeméti Tagintézménye ugyanakkor (magával az integrációval)  jött létre mint amikor maga az Integrált Intézmény, amelynek tagintézményét képezi, így a fenti két lehetséges változat egyike sem lehetséges! A végzésnek helyesen úgy kellett volna szólnia, hogy a 2011.08.01. napjával létrejött Integrált ..(akármi) a jogutódja a korábban volt, de megszűnt Juhar utcának, ahogyan az a BKMÖ Integrált Közoktatási Intézménye alapító okiratból is egyértelműen kitűnik:

"A költségvetési intézmény jogelődje:
­ -    a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Készségfejlesztő Speciális Szakiskolája, Kollégiuma, Egységes Pedagógiai Szakszolgálata, Gyermekotthona és Szociális Intézménye (Kecskemét)
­ -   a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Előkészítő Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Nevelési Tanácsadója intézmény (Kiskőrös)."
 

És még mindig mondhatnánk azt, hogy mit kukacoskodom, pontatlan a fogalmazás és akkor mi van?  lemaradt pár betű és hasonlóak, ha mindezt a végzés indokolása nem fejelné meg olyan egetverő baromsággal, amihez hasonlót találni - mi tagadás - igencsak sokáig kellene a bírósági irattárban kutakodni:

MICSODAAAAAAAAAA???????????

A BKMÖ Integrált Közoktatási Intézménye Kecskeméti Tagintézménye önálló jogképességgel bírna? Már bocsika, de egy intézmény "részegysége" mióta, honnan  és mitől is bírhatna önálló jogképességgel? Netán önálló költségvetéssel rendelkezik, saját nevében szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket, elkülönülten gazdálkodhat? Terike tud erről? 

Na és akkor a hab a tortán:

A Kecskeméti Tagintézmény lépett be a perbe? és annak melyik további részlege rendelkezne további jogképességgel? a karbantartó, vagy melyik? Ez valami vicc lenne netán? Hogyan, milyen dokumentációkra alapozottan történt  ennek a jogképességnek megállapítása? vagy csak bemondásra? 

Vegyünk csak egy egyszerű esetet? Ezek szerint a Kecskeméti Tagintézmény a saját megítélése alapján lenne jogosult a perekben pl. egyezséget kötni? Ki is lenne annak az aláírója és miből is kerülne kifizetésre az elmaradt munkabér? Ugyan már, szíveskedjen nekem valaki megmondani, hogy ki találta ki ezt a baromságot? Akkor nem is a BKMÖ Integrált Közoktatási Intézménye részéről kizárólagos aláírásra és kötelezettségvállalásra jogosult Igazgató Főtanácsos Asszony lenne az ügyben dönteni illetékes? elég hozzá a Kecskeméti Tagintézmény-vezető? 

Ja, az alperesi képviselő amúgy lazán tudomásul vette a végzésben és annak indokolásában foglaltakat:

Neki (látszólag) jó, az meg hogy hülyeség és minden jogszabályi alapot nélkülöz, az már nem számít!?  

A sok jogvégzett közül egyiknek sem tűnt fel az, hogy ez mekkora marhaság?