Az igazmondás bajnokai?

Csak a gyerekek nem számítottak!

2012. március 28., szerda

EZ MAGYARORSZÁG? AVAGY "AZ INTÉZMÉNY JÓ HÍRNEVE"

Valamelyik agyatlan barom az egész "Skicc Plagi-bá" ügyből azt a következtetést vonta le egy csevegős oldalon, hogy ártatlanul hurcoltak meg valakit, mint őt! Mert ugye nyolcvan valahány oldal más doktori disszertációjából való beollózása, további 17 mástól származó szövegazonos oldal az csak azért nem plagizálás, mert az állásukat/tisztségüket féltő beszariak nem merik kimondani, szóvá tenni azt. (honnan is oly ismerős mindezen hozzáállás?) Na meg persze a jutalomért, hiszen: "Schmitt Pál disszertációjának kivizsgálása közben kapta meg a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöki posztját a vizsgálóbizottság egyik tagja, Tóth Miklós. A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánját a MOB február 26-ai közgyűlésén választották meg az elnökség tagjának, hetekkel a vizsgálóbizottság felállítását követően, s szinte napra pontosan egy hónappal az „eredményhirdetés” előtt."

Idáig süllyedt ez az ország, ahol a hatalmon levők szabadon, a saját szája ízük szerint, a saját érdekük szerint, kényükre-kedvükre alakítják és formálják át az igazságot, pofátlanul szembeköpve és kiröhögve még a rájuk szavazókat is.

Érdemes megnézni az alábbi videót, jó példája ez annak az "önzetlen segítség nyújtásnak" amit oly sok helyen és oly sokszor hangoztatnak. Ugye itt is csak a mindezeket szóvá tevők járatták le az "intézmény jó hírnevét"?
Két évvel a Juhar botrány kirobbanását követően már tisztán kirajzolódott, hogy miért is nem a fogyatékos gyermekekről szólt a történet. Azért nem, mert ők csak "zavaró körülmények" voltak számosak számára a fizetésük felvétele és a kiváltságaik érvényesítése során, a "vigyünk haza a családtagjainknak is telefont, meg laptopot" közepette.

A szégyen az, hogy a történteket, mindezeket az új vezetés nemhogy feltárta, szóvá tette volna, ellenkezőleg, mélyen egyetértőleg hallgat mind a mai napig, bárminemű elhatárolódása nélkül a korábbiaktól. Így fordulhat elő, hogy az egyes munkavállalók által indított peres ügyekben ugyanaz a kamuzgatás folyik, mint korábban a dühöngő ügyében: "nem, nem, nem, nem, nem volt ilyen". Szégyen ez, nagy szégyen, de azért a jelen viszonyokba szépen beleilleszkedő szégyen csupán. Ha a "nagyoknak" lehet, akkor a Juharon miért is ne lehetne alapon, ugye?

Persze a mérce azért nem egyforma, nem egyenlő mindenkire:
"Az elmúlt években keményen büntették azokat a kutatókat, akikről kiderült, hogy koppintották doktori dolgozatuk egy részét. A Debreceni Egyetem doktori tanácsa például 2009-ben megfosztotta doktori címétől azt a pedagógiatanárt, akiről kiderült, hogy 2004-es disszertációja 30 százalékát öt másik szerző munkáiból emelte át és tüntette fel sajátjaként."

Nincsenek megjegyzések: