XXI. századi "mese" (IV.) egy „képzelt” Intézetből.
Szereplők:
- a Nevelő (aki valótlan állításával segített fegyelmileg eltávolíttatni egy kollégát)
- a Gyermekek
- Gyámhivatali Ellenőr
Nevelő: Gyerekek! Levettünk 45-45 ezer forintot a gyámi számlátokról karácsonyra, 35 ezerért most vásárolhattok magatoknak a M.Centerben amit csak akartok, 10 ezer pedig marad karácsonyra. Itt írjátok alá!
Gyermekek: Jaj de jó! Jaj de jó! Menjünk vásárolni! Azt szeretjük!
Így is történt, elmentek vásárolni, vettek is mindenfélét pár száz forint híján 35 ezerért mindenkinek. (a különbözet nem került kiosztásra, de „a kicsire nem nézünk, a nagy meg …” elv alapján belefér. BELEFÉR?)
És eljött a KARÁCSONY! A gyermekek szép karácsonyi ajándékokat kaptak! (A saját, korábban elkülönített 10 ezrükből!)
Gyermekek: Jaj de szép, jaj de jó ez az ajándék!
Nevelő: Ugye megmondtam!
Gyermekek: És itt az árcédula is, hogy csak 5.200.- Ft-ba került! Megkapjuk a különbözetet?
Nevelő: Rosszul láttok gyermekeim! nem ismeritek a számokat? Így írják a 10 ezret mostanában, nem maradt semmi visszajáró.
Gyámhivatali Ellenőr (pár hét múlva): na nézzük csak a számlákat, gyámi számláról 45 ezer le, 35 ezerről vásárlási számla, a fennmaradt 10 ezerből meg karácsonyi ajándék, az összesen 45 ezer, MINDEN RENDBEN !! A gyerekeket nem kérdezem, azok úgyis mindig hazudnak!
Akkor a Nevelő (aki hazudott a kolláganőjéről(is) ezzel lopott-e a gyerekektől, vagy csak segített nekik?
A történet „kitalált”, bármely hasonlóság az élet bármely szereplőjével csak a mostanában igen gyakori fatális véletlen műve lehet. Na ez a mese!