Az igazmondás bajnokai?

Csak a gyerekek nem számítottak!

2010. július 4., vasárnap

Tudtam, csak nem sejtettem!

Tudtam, hogy a dolgozók - állásukat féltve - nem merik nyíltan vállalni véleményüket.
Tudtam, hogy nagy lesz az ellenállás az érintettek részéről, vádaskodásokkal telített hazudozások, tények letagadása mellett.
Tudtam, hogy az illetékesek képtelenek lesznek korábbi álláspontjukat felülvizsgálva megváltoztatni hozzáállásukat.
CSAK:
Nem sejtettem, hogy a félelem erősebbnek bizonyul az önbecsülésnél.
Nem sejtettem, hogy a "mindent a gyermekekért" hangzatos kijelentések csupán álságos szövegek.
Nem sejtettem, hogy a szakma ennyire erőtlen.
Nem sejtettem, hogy a gyermekek érdekvédelme legfeljebb 1/12-ed értéke egy kikötött kiskutyusénál.

A BKMÖ Elnök Úr azt mondta az egyik, a jogsértésekkel szemben fellépett pedagógusnak, hogy szégyellje magát, ezt a kijelentését az Igazgató Asszony egy értekezleten a magáévá téve megismételte. Értjük ugye? Az egész országnak pofátlanul szembehazudozók mondták ezt az igazság mellett fellépőnek és nem volt egyetlen EMBER sem, aki nyíltan kiállt volna mellette! Na, ezt tényleg nem sejtettem és ezért szégyenkezem én most helyettük!
Becsület és tisztesség, elhivatottság és szakmai meggyőződés! elfeledett, a régmúlt dicsőségébe veszett fogalmak lettek netán, az önérzetet és az önbecsülést eltörölte a félelem?

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Nekem címezték, hogy szégyelljem magam. Én persze nem szégyellem, amit tettem. Valóban nyilatkoztam az RTL-nek, de nem tettem volna, ha ezt nem előzi meg néhány hazug nyilatkozat. Akik valótlanságokat állítottak, kényszerítettek arra, hogy elmondjam az igazat. Akik valótlanságokat mondtak (bele milliók szemébe), szólítottak fel, hogy én szégyelljem magam. Nekik erre nincs erkölcsi alapjuk, szégyelljék magukat ők!
Sümeghiné

BGyÁ írta...

Az én nagy fájdalmam:
"90-es évek közepén sebész sógorom a hivatásomról, csak annyit mondott: Szart sem ér, Taigetosz!" Bátyám körorvos válasza- hogy megvédjen- a társadalom mindenkori fokmérője, hogy a sérülteket, a betegeket, öregeket, fogyatékosakat felvállalja. A két mérce, két hitvallás.
2010. Most hol élünk? A Juharon a Bács Kiskun Megyei Önkormányzatnál? Egy laikus, lelkis Don Quiote próbál harcolni a gyermekek mellett. MI hol vagyunk? A szülők- hallgatnak nincs alternatíva, a szakma és a fenntartó?
Próbálkozás volt a szakma részéről, azonnali megfélemlítés lett a válasz, elbocsátás, elhallgattatás....stb.
De a dilettáns vezetés újabb terápiát alkalmaz. Tisztelt BKMÖ Vezetés, a hozzá nem értő Igazgató nő csak maguknak árt, Önöket járatja le. Vezetés ural, a szakma hallgat, a szülők? a Te gyermekedért....?