Az említett hozzászólás csupán egyszerű bemásolása a Juhar utcai újabb pályázatnyertességről szóló híradásnak. Mindez a halasi ellenblog oldalán, ahol az a téma, hogy most ellopták-e a betegek pénzét, vagy sem (pl. 33 beteg által fizetett nyaraláson több mint 100 részt vevő) hogy valósak-e a történések, hogy ki is járatta le az Intézetet és hasonlóak. Ezen kifejezetten halasi témák közé lett hozzászólásként bemásolva a kecskeméti Juhar utcai iskola pályázatnyertessége (oda miért is, érti ezt valaki ???)
Tisztázzuk le már végre ezt a pályázatnyertesség, mint felmutatható eredmény témát! Mi is kell egy eredményes pályázathoz?
1. Legfőképpen egy kellőképpen lerobbant, lepusztult állapot (van, kipipálva!)
2. Megfelelő pályázatkészítői ismeretekkel bíró(k) személye (van, kipipálva)
3. Tervező-kivitelező gárda (na ez van csak igazán, "kiéhezetten" ugrásra várva, kipipálva)
4. A támogatás célzata (van, valóban tiszteletre méltó, a "szükségessége" azonban sajnálatos! mármint hogy idáig süllyedt a színvonal!)
Ezeket akár a sajóbábonyi cigánytelepet ért árvízkárokra is vonatkoztathatnánk, ott mégsem találkozunk dicsekvő emberekkel, hogy "nídd má, mekkora segílyt adtak!" ahogy itt a Juhar esetében. Mire fel a nagy dicsekvés, amihez a dicsekvők egy szalmaszállal sem járultak hozzá!
Olyan ez, mint amikor a kis cigánygyerek büszkén mutogatja a segélyként kapott számítógépet, csak közben áram sincs a putriban amivel működne, azt sem tudja, hogy mire is használják, monitor sincs még hozzá (következő "segílyből" talán?) akkor mire is fel ez a nagy dicsekvés? Jobb érzésűek inkább szégyenkeznének, hogy a maguk erejéből és képzett(len)ségéből képtelenek a problémát megoldani, mások segélyére szorulnak, itt meg a mástól kapottakkal, mint saját (közesincs) tevékenységük eredményével dicsekednek!
A Brüsszelbe távozó Alelnök Úr honlapján "MEGNYERTÜK" címmel ujjongás? Mintha egy börtön vezetése azon ujjongana, hogy a szögesdrótokat modern riasztóberendezéssel felszerelt betonfalakra cserélhető pályázatot nyerték volna el, néhány együtt éljenző, ütemesen tapsikoló rabbal az udvaron.
Hidromasszázs és hasonlóak? Valóban nagyon jó és hasznos, csak ha már a tantermet dühöngőnek használhatták, nehogy a (hideg) vízzel teli kád is csak hasonló büntetési (ne adja Isten! vallatási) célokra szolgáljon. A sok-sok felújítás mellett eltörpült és háttérbe szorult az intézményi célzat, a gyermekek nevelése, oktatása! Hol a hozzáértő-szakképzett nevelőgárda, akiket a mostani vezetés töretlen igyekezettel munkálkodva még a hivatás közeléből is eltávolított? Egy képzetlen, magát továbbképezni nem tudó/hajlandó, ráadásul nőiességében is már öregedő vezető számára mindenütt a világon "veszélyes és elüldözendő" minden nála értelmesebb, okosabb, képzettebb kolléga, hát még ha csinosabb is! miért lenne ez pont itt másképpen?
Az épület tagadhatatlanul szépül, csak a gyermekekkel empátiával, szeretettel és hivatástudattal foglalkozni tudók és hajlandóak száma csökken folyamatosan és rendületlenül, akiket a csupán átmeneti munkahelyükként ott dolgozó közcélúak képtelenek pótolni.
Itt kellene tudni ezen a téren, a gyermekek oktatása, nevelése terén bármiféle eredményt felmutatni, nem a "segíllyel" dicsekedni! csak hát ez valójában a szégyenfolt, amit mindenáron (akár még fenntartói segédlettel is) takargatni igyekeznek.
Nem hinném, hogy bármelyik gyermek az odaadó szülői/nevelői szeretetet, törődést és gondoskodást lecserélné egy személytelen masszázskádra, bármilyen kellemes is pancsikolni benne, ehhez még ezeknek a gyermekeknek fogyatékossága sem "elegendő" (szerencsére)! Ezen a téren hol maradnak a dicsekedhető eredmények?
Szóval mire fel is ez a nagy dicsekvés? Ki is tett valami érdemlegeset és ki és mit is nyert itt igazán? Amúgy meg pl. az Ebtenyésztők honlapján is van hely még a pályázatnyertességgel dicsekvésre, azt legalább többen olvassák, mint a halasi "udvari" blogot!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése