Az igazmondás bajnokai?

Csak a gyerekek nem számítottak!

2011. január 7., péntek

HÁT EZ SEM A DÜHÖNGŐT TÁMOGATÓ HOZZÁSZÓLÁS!

"Spitzer Mórné" (magyar hangja Kimpián Ildikó) legutóbbi (ki tudja kitől származottan beillesztett?) blogbejegyzését a BSZF honlapon is közzétetten elolvashatják az érdeklődők. 

http://sgforum.hu/listazas.php3?id=1155027194&order=timeline&index=4&azonosito=bszf

Ahogy várható volt, volt is rá reagálás, de "érdekes módon" valahogy nem a dühöngőt javasolta az illető hölgy megoldásként:

"Kedves Ildikó!
Nem vagyok szakember. Néhány évig önkéntes munkát végeztem az értelmi figyatékosok napközi otthonában Kispesten, amit akkor Vikár Hédi vezetett.(most is ott dolgozik példa értékűen) Noha ott is problémás fiatalok voltak, olyan volt a légkör, hogy öröm volt közöttük lenni. A nevelői gárda által teremtett körülmények, az,hogy még az adminisztrációt végző munkatárs is ha tehette a fiatalokkal foglalkozott a szeretteljes légkörben, az hogy senki nem volt magára hagyva kevés időre sem a gondozottak közül, azt hiszem sokat elárul. Meg lehetett figyelni pl. ujjonnan bekerült fiatal fejlődését: fél év alatt kinyílt, a sok személyes törődés hatására, és önállóan is el tudta magát foglalni, beszélni kezdett stb. Vannak az országban jó gyakorlatot folytató intézmények, talán ezeknek a háza táján kellene szétnézni, mi a titkuk, és ellesni a jó megoldásokat. A kispesti ÉNO-ben kaphatna további pointereket pl jól működő lakóotthonokról, társintézményekről amelyek szintén sikeresek. Sok mindent szabályoz, vagy szabályozhat a jog, ha nincs szeretteljes légkör nem sokra megy a szabályokkal. Sok sikert és élhető életet a Juhar utcai fiataloknak! "
üdvözlettel: Rigó Mária 

Kedves ismeretlen Rigó Mária! 

Szívemből szólt, így is lehet hozzáállni a problémás gyerekekhez, nem pedig a dühöngő alkalmazásával. Engedelmével kiemeltem a számomra legszimpatikusabb gondolatait, ennek a mentalitásnak kellene iránymutatónak lennie minden gyermekekkel foglalkozó számára! Köszönöm Önnek!

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Kedves Rigó Mária! Valamikori önkéntesként, nem is szakemberként olyan szeretettel írt az értelmileg sérült fiatalok között töltött munkájáról, hogy öröm volt olvasni. Rövid hozzászólásában bemutatott egy értelmileg sérültekkel foglakozó napköziotthont, annak vezetőjét, s még a szeretetteljes légkör bemutatására, sőt jószándékú tanácsra is gondolt írásakor. Ez a hangnem, ez a hozzászólás azt igazolja, hogy amit kezdetektől írunk, javasolunk, vagy amit szakmán kívülinek tartunk a Juhar utcai intézmény dühöngőjének létrehozásával Kecskemét határain túl is visszhangra talál - még nem szakembereknél is.
Köszönöm hogy írt és olvashattam sorait. Sajnálom, hogy nem Kecskeméten a Juhar utcai iskolában volt önkéntes. Azt meg csak remélem, hogy a tanácsot ( hasonlókat már mi is írtunk, jeleztünk, javasoltunk) akinek szüksége van rá megfogadja, s él vele.incorruptus