Egyik kedves ismerősöm felhívta a figyelmemet egy igen tanulságos cikkre a http://www.fn.hu/belfold/20110112/ranschburg/ oldalon. Ahogy írta, számos ismerőssel és ismerős tulajdonsággal találkozhatunk a cikkben, ehhez nem kell mást tennünk, mint a vizsgált világot "leszűkíteni" a Juhar utca és a BKMÖ épülete által behatárolt területre és egyből "nevesednek" a szereplők.
"Nem tudni előre, kiből mit hoz ki a hatalom, nem tudni, melyik Dr. Jekyllből lesz Mr. Hyde. Az arra hajlamosak elveszítik kapcsolatukat a külvilággal, túlzottan kockázatvállalóak lesznek, egocentrikussá válnak, még az ülésük és a járásuk is megváltozik. Nem hallgatnak az ellenvéleményre, sőt, minél nagyobb kórus követel valamit, annál inkább megcsökik magukat. A közvetlen munkatársak kiválasztásánál a simulékonyság, a talpnyalás lesz a fő szempont. Megmámorosodnak, még a fiziológiai tünetek is olyanok, mint annál, aki alkoholt vagy drogot fogyaszt."
"A hatalom birtokosával is megeshet, hogy meggyőződése: amit ő jónak tart, azt mindenki más is annak ítéli. Önkontroll kérdése. Ami vagy van, vagy nincs."
"Az autokrata nem szívesen adja ki a kezéből a hatalmat, ugyanis hiszi, hogy kizárólag az ő vezetése üdvözíti a tömeget. Máshogy nem is lenne képes interpretálni magának a makacsságát. Ezt amúgy a mentségére is mondom. Ráadásul nincs mellette senki, aki meg tudná és meg is merné neki mondani, ha hibázik. Pedig sokuk nincs meggyőződve a vezető tévedhetetlenségéről, de a karrierje kedvéért felveszi a hatalom kínálta ruhát."
Csak azt nem tudom, hogy a nárcisztikus személyiségzavarról író Dr. Diószegi Judit, pszichiáter Hölgy, vagy a "demokráciáról" nyilatkozó Ranschburg Jenő járt hamarabb a Juharon?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése