Az igazmondás bajnokai?

Csak a gyerekek nem számítottak!

2011. január 5., szerda

VALAKI ITT NAGYON HÜLYE MIKÖZBEN OKOSNAK SZERETNÉ LÁTTATNI MAGÁT!

Kellemesen kipihenten ébredve, késői karácsonyi hangulattal átitatottan rögvest az alábbi gondolat pattant ki a fejemből, mint egy meleg parasztházban levő vaskályhában égő tűzből a zsarátnok:

"Látjátok kedves olvasóim szemetekkel, hogy mi emberek bizony csak por és hamu vagyunk! Az Úr mennyi kegyelemben teremtette a mi genetikai elődünket, Ádámot és a Paradicsom nevű lakóparkot jelölte ki neki tartózkodási helyéül."

Ezen soraim leírását követően elégedetten dőltem hátra székemben azzal, hogy ismét csak nagyot alkottam, újra adtam valamit az emberiségnek, annak a sok "butuskának" akik nem érik be ésszel az általam teremtetteket, sem a koromat és annak jogi szabályozását messze megelőzően meghaladó "izolációs helyiség kialakítása" ötletemet, sem az autizmus gyógyítása terén - dühöngő helyiség bevonásával megvalósított - emberkísérleteim lényegét.

Volt azért ugyan egy furcsa érzés bennem amiatt, hogy miért éppen most pattantak ki mennyei szikraként belőlem ezek a fenséges gondolatok (amik azért ugye természetes napi történések egyébként) így biztonság okáért a szövegem pár szavát beírtam a Google keresőjébe és láss csodát, az alábbiakat találtam:

                      Eredeti szöveg
Sermo ſup ſepulchrum. Latiatuc feleym zumtuchel mic vogmuc. yſa pur eſ chomuv uogmuc. Menyi miloſtben terumteve eleve miv iſemucut adamut. eſ odutta vola neki paradiſumut hazoa.
  Egykori olvasat
Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk. Mënyi milosztben terümtevé elevé miü isëmüköt Ádámot, ës odutta volá neki paradicsumot házoá.
Értelmezés
Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk: biza por és hamu vagyunk. Mennyi malasztban (kegyelemben) teremté eleve [Úr] mi ősünket, Ádámot, és adta vala neki Paradicsomot házává.

Hát ez egyszerűen felháborító! Képesek voltak egyesek már jóval korábban ellopni tőlem ezeket a gondolataimat! Kik ezek, hogy ilyesmire  mertek vetemedni? Ráadásul még a nyelvezetét is megváltoztatták! Nem elég, hogy már a Spitzer Mór is még 1877-ben ellopta az igazgatónő blogjábani mostani gondolatokat, azokat  már akkoriban  is volt képe saját gondolataiként közzétenni, most még nekem is ezzel kell szembesülnöm? Hát már senki sem írhatja le szabadon saját önálló gondolatait a blogjában, rögvest ellopják egyes szárnyaló érveléseit, csalárd de erőtlen módon annak nyelvezetét megváltoztatva, időben jóval korábbra visszhelyezve? 

Megdöbbentőek ezek a régi öregek, ahogy ellenkeznek a fiatalos, modernkori lendülettel, még az ilyesfajta plagizálástól sem riadnak vissza! Pedig ahogy MacikMacija is írta: "Végre-végre! a cikk eszméletlen jó! jól összeszedett!"

Hát igen valóban "összeszedett! bár én inkább "összeollózottnak", sőt "összelopkodottnak" nevezném ezt!

Amúgy meg érdekes párhuzamként megjegyezném, hogy a Spitzer Mór által még 1877-ben írott: "amire számítottunk, bekövetkezett! Megtámadtak minket!"  gondolat arra vonatkozik, hogy már 1877-ben is volt(ak) valaki(k) aki(k) szóvátették a gyermekek érdekeit sértő lelenczházi körülményeket, azon belül is kiemelten a magas elhalálozási arányt! ahogy most én a dühöngő alkalmazását!

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

A volt Igazgatónő nem tudja,hogy 2011 et írunk Ő még 1877 ben gondolkodik.Ezért tart itt a juhar
nem vette észre,hogy másfél évszázad telt el azóta.Cini

Névtelen írta...

Vannak beteg emberek. akik olykor Geréb Ágnesnek. máskor Spitzer Móricnak képzelik magukat.

Névtelen írta...

Az ellen-blogon ismét tanulságos eszmefuttatás olvasható. Mintha nem is történtek volna meg a gyermekek sérelmére azok a bizonyos elzárások. A blogíró olyan okos, hogy csak na! Nemrégen még azt nyilatkozta, hogy semmi hibát nem követett el. Valószínűleg most is így gondolja, hiszen a normális (törvényes) megoldásokra most is nemet mond.

"Lehet engem elítélni és megkövezni, de én a magam részéről nem értek azzal (?/névtelen), ha egy értelmileg akadályozott, átmeneti vagy tartós nevelésben élni kénytelen ellátott magatartási anomáliát produkál, azt feltétlenül a pszichiátriának, vagy az intézmények közötti vándoroltatásnak kell megoldania. A javító nevelő intézményről már nem is beszélve."
Ezzel mi pedagógusok sem értünk egyet. A "magatartási anomália" (hidegrázást kapok ettől a kifejezéstől) pedagógiai megoldásokat kíván. Kivéve blogerünknél, aki a gyermekek bebörtönzését választotta.

"Amikor az értelmi fogyatékos kamaszunk ön- és közveszélyes, mit tegyünk???
A mentő ugyan az esetek többségében reagált segélyhívásunkra, de arra is volt példa, hogy ki sem jött az intézménybe. Tegyük fel, kijönnek. Akkor elindul a polémia, hogy hova vigyék? Szegedre vagy Budapestre?
Komolyan ez lenne a mai világban a megoldás, hogy a magatartási anomáliát produkáló gyermeket Kecskemétről Szegedre vagy Budapestre a pszichiátriára kelljen szállítani?"
Kedves K.I.! Komolyan az lenne a mai világban a megoldás, hogy a magatartási anomáliát produkáló gyermeket be kell zárni egy üres, bekamerázott szobába? Szerintem, ha magatartási gond van, akkor a kiváltó okokat kell feltárni és megszüntetni! Ha az illető gyermeknél felmerül, hogy viselkedésének hátterében pszichiátriai kórkép áll, akkor igenis orvosi vizsgálatra, ha szükséges, akkor orvosi kezelésre kell őt vinni. Ez az ő érdeke is! Ön előbb bezáratta a hangoskodó fiatalt, majd néhány napos bezárás után érdekes módon a kislány a pszichiátrián kötött ki.

"Az ÉFOÉSZ ügyvezető igazgatójával, Kovács Melindával egy alkalommal sikerült telefonon egyeztetnünk, sajnos a személyes találkozás elmaradt. Nagyon szerettem volna, ha személyesen is megismernék az intézmény szakmai munkáját, ha már felültek egy lejárató hadjáratnak, és személyes tapasztalat, ismeret nélkül a nyilvánosság előtt támadtak bennünket."
Mi van? Minek ültek fel? Akkor mégsem volt elzárás, megfélemlítés, csihi-puhi?

"Én sokkal veszélyesebbnek tartom, hogy az intézmények a saját kreativitásuk, problémamegoldó képességük, habitusuk alapján, láthatatlan módon próbálják egymagukban megoldani a magatartási anomáliák kezelését."
Az Ön "kreativitása" valóban egyedülálló. Miért nem írja le a blogban feketén-fehéren, mi volt az Ön kreatív megoldása a magatartási problémákra?
Egyébként mit jelent a "magatartási anomália" az Ön olvasatában?

"A felsőbb szabályozás nélküli problémamegoldást a magunk példáján okulva minden résztvevőre nézve veszélyesnek tartom."
Szerintem pedig van szabályozás. Magatartási problémákra pedagógiai megoldások, pszichiátriai problémákra pedig gyógyászati megoldások. A veszélyt az hordozza magában, ha egy magát mindenhatónak és mindent tudónak (mindent jobban tudónak) képzelő valaki akar szabályozni, törvényeket felülírni. Gratulálok. Önön kívül, még 21 kollégánk is gyanúsított. Csak aki az Ön közelében volt, tudhatja, hogy szegényeknek nem volt választási lehetőségük.