AZOK A BIZONYOS JUHAROS DOKUMENTÁCIÓK!

Ahogyan azt már korábban is említettem, a gyermekelzárások miatt folyamatban levő vizsgálat során az ügybe gyanúsítottként bevont egyik dolgozó nem értette, hogy miért is gyanúsítják őt olyan időpontbani cselekmény elkövetésével, amely időpontban ő még csak az intézmény közelében sem járt?

Csak az iratokba való betekintését követően volt rá lehetősége észlelnie azt, hogy a naplóban az adott időszakra vonatkozó bejegyzést valaki - az eredeti beírást javító festékkel kihúzva, az ott eredetileg szereplő nevet az ő nevére átírva - "megváltoztatta" (ugye megint milyen finoman fogalmazok? pedig írhatnám azt is, hogy meghamisította, hiszen az a pontos megnevezése az ilyesminek!) Így aztán már nem is haragudhatott a nyomozó hatóságra, hiszen ők a hamisítás következtében csak az ő, mint elkövető nevét láthatták naplóbejegyzésként. (Talán éppen ezért lett volna indokolt már az első pillanatban "begyűjteni az ilyen és hasonló dokumentációkat, megelőzendő a naplóbejegyzések "megváltoztathatóságát.)

De ugyanilyen meglepetés érte az egyik kizárólagos naplóvezetésre "feljogosított" (ezt persze valójában úgy kell érteni, hogy arra utasított!) dolgozót is, aki a gyermekkel foglalkozó dolgozók által elmondottakat a naplóba lejegyezte és az oda beírtakat saját aláírásával hitelesítette. Így aztán igencsak csodálkozott, amikor olyan időpontban elkövetett cselekmények miatt is sor került a meggyanúsítására, amely időpontokban ő sohasem dolgozott. Mivel viszont az adott időszakra vonatkozó naplóbejegyzések tőle származnak, így a nyilatkozata "konok tagadásként" került értékelésre, annak minden jogkövetkezményeivel, kizárólag abból eredően, hogy esetleg csak ő volt "írástudó", vagyis a történteket a naplóba érthetően, világosan és szabatosan bejegyezni képes.

Persze a Juharon az egyes dokumentációk kitöltéseinek furcsasága  korántsem szokatlan és meglepő! Amikor pl. Nagy Ágnes korábbi (ugyancsak jogellenesen eltávolított) dolgozó a közalkalmazotti jogviszonyával kapcsolatos dokumentációit megkapta, igencsak elcsodálkozott azon, hogy neki olyan munkaköre volt, amely munkakör Magyarországon nem is létezik, pontosabban az egész országban egyedül csak számára "hoztak létre" ilyet. 

Mint tudjuk (bár volt aki nem tudta) az egyes foglalkozások FEOR szám (Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere) szerint vannak meghatározva, amelyek között nem szerepelt az ő megnevezett munkaköre, a portás/ügyintéző munkakör. Nagyfokú kreativitásra valló, hogy a Juharon még az ilyen, országosan egységesen alkalmazandó rendszer is "felülírható" volt, viszont akkor hiányolnám a boncmester/pedagógus, vizimentő/karbantartó és hasonló munkaköröket.

A dolgozó csodálkozása pedig csak tovább nőtt, amikor azt a dokumentációt is a kezébe vette, amely szerint a gyermekfelügyelői munkaköri leírását ő már - aláírásával igazoltan - már 6 hónappal korábban, augusztus helyett már februárban átvette. Először nem is értette, hogyan is lehetséges, hogy a februári keltezésű, de általa korábban soha sem látott, igazgatói ellenjegyzéssel és intézményi bélyegzővel ellátott dokumentációra hogyan is kerülhetett az ő, átvételt elismerő aláírása. 

Ebbéli értetlenkedése csak akkor változott át jogos felháborodássá, amikor észrevette, hogy a dátumozása (na meg persze a volt vezető "Te ezt már februárban megkaptad, átvetted" hivatkozása) szerint februárban készült dokumentáción olyan intézményi bélyegzőlenyomat szerepel, amely bélyegző legyártására és használatára csak május hónap első napjaiban került sor.

Csak ekkor derült fény arra, hogy az augusztus hónapban a dolgozó orra elé dugott számos aláírandó dokumentáció közé "becsempészésre" került egy visszadátumozottan elkészített irat is, amelyet a dolgozó a többi irattal együtt, dátumozása ellenőrzése nélkül aláírt, így aztán 2 nappal később már lehetett előtte lobogtatni, hogy ezt Te már februárban átvetted.

Kár, hogy a munkaügyi perben az alperes "önként" teljesítette a felperesi követelést (egyezséget kötött, hogy legalább hivatalos megnevezése szerint ne legyen pervesztes!) így ez a "bélyegzőtéma" nem kerülhetett felhasználásra.

Mielőtt bárki is azt hinné, hogy ez csupán csak egyedi eset lett volna, vessünk csak egy pillantást az alábbi képekre, amelyeken a munkáltató által egy perben becsatolt, álláspontját alátámasztóan igazolni szándékozó dokumentációmásolat első és második oldala látható!

Ez így látszólag rendben is lenne, ott az érkeztető bélyegző a leadásról, De mintha valami nem stimmelne, különösen, hogy a dolgozó nem emlékszik arra, hogy a részére átadása került dokumentáció második oldalán ilyesmi "Megjegyzés" szöveg szerepelne! De ugye, ha ott van rajta a második oldalon, akkor biztos, hogy rajta kellett lennie eredetileg is, nem? De valóban biztos, hogy eredetileg is rajta volt és ez volt az az első és második oldal, amelyik eredetileg is kiállításra került? Hogy miért a kételkedés? Hát a következők miatt: jól látható a második oldal alábbi részlete:

vagyis az, hogy ez a dokumentációmásolat egy lefűzött dokumentációról készült! (látható is a "lefűzési lyukak másolata")

De akkor hogyan lehet, hogy az ugyanezen dokumentáció első oldalán viszont nincs ilyen "lefűzési lyukmásolat"? Látott már valaki olyan lefűzött dokumentációt, amelynek csak a második oldala van kilyukasztva, de az első nem? az talán ott "lebeg" szabadon? vagy egyszerűen csak arról van szó, hogy a bíróságra egy dokumentáció első és második oldalaként becsatolt másolat első oldalának nem is ez lenne a második oldala?

(Mielőtt bárki is azt gondolná, hogy csak a képről "maradtak le a lyukak", közlöm, hogy a képen a teljes első, valóban  lyukak nélküli oldal látható, ahogyan a dolgozó részére a napokban kiadott másolaton sincsenek lefűzési lyukak nyomai, még annak második oldalán sem!)

Akkor most miről is van szó? milyen második oldal került a bírósági ügybe becsatolásra? UFÓ-t látunk, vagy egyszerűen csak a már eddig is jól ismert "összeollózás/összefénymásolás" egy példáját a pernyertesség érdekében?  

Az arra illetékes hatósághoz fordulok ezen kérdés megválaszolására, az a biztos, nem?