EZT A CIKKET MINDENKINEK EL KELL(ENE) OLVASNIA AVAGY EBBŐL IS LÁTSZIK, HOGY HA A "HÜLYEGYEREK" NEM KÉPES TANULNI, LEGFELJEBB CSAK A KINEVEZÉSBEN BÍZHAT!

Egyik hozzászóló hívta fel a figyelmet az index.hu egyik cikkére: http://index.hu/belfold/2011/09/12/talan_felebrednek_hogy_szolni_kene/    A cikk elég hosszú, így csak "szemezgetek" belőle:

"Talán felébrednek a gyermekotthon-igazgatók, hogy szólni kéne" - Radó Iván, a PÉF elnöke szerint lehet ilyen haszna a kecskeméti eset napvilágra kerülésének. Szerinte ebben az esetben nem kormányzati szintű problémáról, jogszabályi hiányosságokról van szó, hanem ez megyei, önkormányzati rendszerszintű gond, ami persze a kecskeméti igazgatót még nem menti fel a felelősség alól.

"Neki kellett volna jeleznie, kiabálnia, hogy ez a gyerek bizony más. Ülni és beletörődni: ez elfogadhatatlan" - fogalmazott az érdekvédelmi szervezet vezetője. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy amennyiben igaz, amit K. Ildikó a vallomásában állított, miszerint a gyermekotthont fenntartó megyei önkormányzat illetékesei tudtak a kecskeméti elkülönítőről, az ő büntetőjogi felelősségük is felvetődik."

"elképzelhető viszont, hogy a kecskeméti gyermekotthonban bezárt gyerekek az igazgatónő állításával szemben nemcsak papíron, hanem a valóságban sem pszichiátriai betegek. Dr. Gádoros Júlia pszichiáter, a Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Szakambulancia igazgató-fõorvosa szerint a pszichiátriai betegségnek tulajdonított viselkedés mögött nem feltétlenül áll valóban betegség. Nem szakemberek számára nehéz eldönteni, mi az, ami betegség, és mi az, ami csak az átélt szörnyűségek következménye. “ 

"Mivel a kecskeméti gyermekotthonban papíron nem élhettek volna pszichiátria betegséggel küzdő, speciális ellátást igénylő gyerekek, nem volt törvényes alapjuk arra, hogy biztonsági elkülönítőt hozzanak létre. "

"A bezárást kezdeményezheti a gyerek felügyeletét ellátó munkatárs, az intézmény pszichológusa vagy orvosa, de muszáj értesíteni a speciális gyermekotthon vezetőjét – távollétében az ügyeletes vezetőt - , mert a bezárást csak ő rendelheti el. A gyereknek el kell magyarázni, hogy be fogják zárni, és el kell mondani neki az okot is. A gyermekotthon vezetője köteles biztosítani, hogy a gyermekjogi képviselő találkozhasson a gyerekkel, tájékozódhasson az ügyéről."

„A gyereknek, aki becsuknak, annak az az egyetlen élménye, hogy becsukták. Úgy érzi, hogy ő büntetve van. Ez nem terápia, csak állapotromlásra jó” – fogalmazott a PÉF elnöke. Ha valakinek tényleg veszélyessé válik az állapota, szakember segítségét kell kérni. „És hogy mit csináljanak addig, amíg kiér? Nyugtassák meg, üljenek le mellé ketten. Ha nem bírnak el vele, menjenek el inkább péknek. Nem kötelező ezt a szakmát választani”

A Heim Pál Gyermekkórház Gyermek- és Serdülő Pszichiátriai Osztályára szoktak kerülni 14 év alatti gyerekek veszélyeztető magatartás miatt. Ilyenkor a kórház először telefonos értesítést kér, mert fel kell készülniük a fogadásra. Ha a gyerek megérkezik, először megvizsgálják, hogy szakmai szempontból tényleg fennáll-e a veszélyeztető állapot, mert attól még, hogy azt mondják, dühöngött, ez a viselkedés egyáltalán nem biztos, hogy valós veszélyt jelentett magára vagy másokra nézve. Az ilyen helyzetekben pszichiáter és pszichológus egyszerre vizsgálja a gyereket. Pszichiátriai, pszichológiai végzettség nélküli ember ezt nem tudja teljes bizonyossággal megítélni, magyarázta Dr. Herczeg Ilona pszichiáter, az osztály vezetője."

Ha ezeket a sorokat figyelmesen végigolvassa az ember, az alábbi végkövetkeztetésre kell jusson:

1. a fenntartó illetékes "elvtársainak" is ott kellene ülniük a vádlottak között. (LEGELÖL!) 

2. a "túlképzett " igazgatónő összetévesztette egy pszichiátriai intézettel azt az intézményt, ahova kinevezték

3. nemhogy nem szakember a gyógypedagógia terén, hanem éppen ellenkezőleg csak egy "kártevő"!

4. nem csupán aljas módon elbántak a kiszolgáltatott fogyatékos gyermekekkel, de egyben gyáva és hazug módon csak a saját bőrüket védve még őket tennék felelőssé a történtekért.