- Névtelen írta...
- Hú, ez a cikk övön aluli volt!
Változásra van szükség, radikális változtatásra a korábbiakhoz képest, nem pedig csak "mismásolásra" ami csupán csak elfedi a múltban elkövetetteket. Számonkérésre, felelősségre vonásra, takarításra, ahogy kell és illik, na meg persze ahogy az jogszabályilag is elő van írva.
Sokan értetlenkednek - párom is kicsit "húzogatja a száját" - ennek ellenére nem fogom megváltoztatni a stílusomat, továbbra is szóvá fogom tenni a szóvá teendőket. Annyi, de annyi sérelem ért számos gyermeket és felnőtt dolgozót az elmúlt időben, hogy a történtek nem maradhatnak szó, de különösen felelősségre vonás nélkül. A havonként több százezreket kereső könnyedén kezelheti (le) a visszásságokat, de a megélhetési gondokkal küszködőknek igenis joggal csipi a szemét a lényegi változás elmaradása, különösen, hogy az ő gondjaikat éppen a most teli szatyorral távozó volt vezető keletkeztette.
Én nem felejtem el a jogsértő munkáltatói intézkedések miatt anyagi csőd közelébe került dolgozók könnyeit, mint ahogyan a gyámhatóság által a jogellenes eltávolítása miatt nehéz anyagi helyzetbe került dolgozó részére küldött felszólító levél - szülői jogok megvonását kilátásba helyező - tartalmát sem.
Nincs bocsánat, de megbocsátás sem a múltbeli bűnök elkövetőinek, nemhogy szó nélkül tudomásul vegyük a "szájbefogás" miatti jutalmazásukat. Aki pedig ebben közreműködik, vagy akárcsak hallgatólagosan támogatja azt, az sem jobb náluk semmivel, éppen ezért senki közülük ne várjon tőlem kíméletet. Nem kell övön alul ütnöm, elég, ha csak a valós történéseket teszem közzé blogomban. nem én vagyok a változás és a változtatás akadálya, hanem a múlt itt ragadt árnyai, akiknek személye mindenki előtt ismert.
Tőlük kell megszabadulni, tőlük kell nyíltan elhatárolódni, az lesz csak az igazi, végleges és eredményes integráció.
