Komoly hiányérzet töltötte be lelkemet egész hétvégén, de hiába is törtem a fejem, csak nem tudtam rájönni az okára. Párom szokása szerint kedves volt hozzám, finom kajcsit is főzött, éhes nem voltam! Cigi, kávé rendben, gumicukorka is maradt még bőven, így képtelen voltam rájönni, mi is hiányzik az életemből? Csak törtem és törtem a fejem, álmatlanul forgolódva ágyamban egész éjszaka, amíg csak meg nem pillantottam az ellenblogon alábbiak szerint közzétetteket.
A kép mellett külön is olvashatóan kitettem a szövegrészt, nehogy a gyengébben látóak lemaradjanak erről a létfontosságú információról.
"John Tyree (Channing Tatum) halkszavú, jóképű hivatásos katona az amerikai különleges alakulatnál, aki eltávon van Dél-Karolinában magányos édesapjánál látogatóba. Savannah Curtis (Amanda Seyfried) gyönyörű, idealista főiskolás lány egy jómódú családból, aki a tavaszi szünetét tölti otthon. Egy véletlen tengerparti találkozásnak köszönhetően halálosan egymásba szeretnek. Életük addigi legboldogabb két hetét töltik együtt és a szerelmes boldogság, úgy tűnik, mindörökre eggyé kovácsolja őket."Nem is értem, hogyan tudtam ezen alapvető infó nélkül eddig élni és létezni, blogomban olyan, mindehhez képest eltörpülően érdektelen és lényegtelen kérdésekkel foglalkozva, mint pl. a gyermekek sorsa és érdeke! miközben John és Savannah élete szerelmes boldogságukban szinte eggyé (mindörökre!) kovácsolódik.
Rádöbbentem, hogy az eddigi életem, de különösen a blogolásom üresen unalmas és sivár volt, bezzeg John és Savannah! Ők aztán tudnak igazán élni, eggyé kovácsolódni! Bár mintha ezzel az összekovácsolódással, illetve annak hiányával a blogomban is foglalkoztam volna, de ha jól emlékszem az érintettek között se John, se Savannah nevű nem volt.
Köszönöm kedves volt (bocsika, csak felfüggesztett!) igazgató Asszony!
Ezért igazán érdemes volt létrehozni a blogját! Hogy ez nekem miért nem jutott eszembe! Ezért maradt üres az én blogomban leírtak olvasása közben az a szirupos lavór! amely hiányt, ezt a szinte vákumként jelentkező űrt, igényt és szükségletet most Ön - a blogjának ezen bejegyzésével - betölteni szíveskedett. (a Juharos gyermekekről, az aktuális dolgokról meg ráér majd jövőre, addig Márk sorsa és ügye is rendeződik magától, hagyjuk, ne is foglalkozzunk vele! amíg itt van nekünk John és Savannah!)
Amúgy meg arra is jó az ellenblog, hogy az azon megjelentetett naptárból megtudhatjuk, hogy bizony neki még a naptár is másképpen működik, mint nekünk egyszerű halandóknak!
Nálam 2010. november 22.-e mára, hétfői napra esik, ott viszont 22.-e majd csak holnap, kedden lesz? A tisztelt blogger csak nem azért volt korábban szinte mindenről lemaradva (korszerű nevelési módszerek, stb.) mert késik a naptárja?!
Amúgy meg arra is jó az ellenblog, hogy az azon megjelentetett naptárból megtudhatjuk, hogy bizony neki még a naptár is másképpen működik, mint nekünk egyszerű halandóknak!
Nálam 2010. november 22.-e mára, hétfői napra esik, ott viszont 22.-e majd csak holnap, kedden lesz? A tisztelt blogger csak nem azért volt korábban szinte mindenről lemaradva (korszerű nevelési módszerek, stb.) mert késik a naptárja?!


9 megjegyzés:
Belenéztem a másik blogba. Ennyire nem néztem szét, mint Domokos dr. így a naptár pontatlanságát sem vettem észre!
Mikor láttam mit "közöl" szóról-szóra, nekem is az jutott eszembe, ugyan honnan van nála a másolat, mert ugye az eredeti az a helyén, az irattárban van!
Egyébként meg, amit kiírt befejezett történet - aki vétkes volt, az már megkapta érte büntetését.
Minek is került ez fel? Csak nem ezért lett dühöngő?
Azért az a szép egggyé kovácsolódás, nagyon oda illő, összefüggő kísérő "olvasmány". A baj csak az, hogy szívesebben olvasok pl. egy Robert Merle könyvet. Igaz annak sincs köze a gyermeki jogok megsértéséhez, csak sokkal tartalmasabb.
Én is olvastam a blogot. Megható, szép, szinte korrekt.
Azért csak szinte, mert a következtetései fínoman szólva is, csúsztatások.
A X.Y. nevű gyermek valóban produkált másokat súlyosan veszélyeztető dühkitöréseket.
A leírásból azonban az is kiderül, hogy nem volt kezelhetetlen. Tehát nem pszichiátriai, hanem pedagógiai módszerekkel lehetett (volna) őt megfékezni. Amikor kolleganőnket hasba rúgta, ejnye-bejnye helyett, fagyizni vitték.
A kolleganő, akit súlyosan bántalmazott, a bántalmazást megelőzően fenyegette, sértegette a fiút. A gyereket a gyerekotthonban nevelői már elkülönítették kolleganőjüktől. Ő volt az, aki tovább hergelte a gyereket, még az ajtón keresztül is ordítozott vele, fenyegette. Egy partfissal felvegyverkezve követte a fiút.
T. Ignő! Több jegyzőkönyvet is ki kellett volna lopni a házból, hogy pontosan tudja az eseményket leírni. (Esetleg barátnője a szerzőtárs a blogon? És ő adja ki a megyei hivatalban tárolt jegyzőkönyvet?) Vagy ez nem is célja?
Én elsők között látogattam meg a sérült kolleganőt. Szó szerint azt mesélte: "Én úgy tudtam, hogy Cs.L. és D.E. kolleganők segítettek nekem, csak T.É. igazgató mondta el nekem, hogy nem is segítettek.
Más: A bokszmeccsről is több jegyzőkönyv van. O.F. is elmondta, hogy a gyerek többször a földre került, már ő maga sem akarta többször megütni, de az igazgatónő arra utasította, hogy üsse tovább.
Az X.Y-nak nevezett gyerek ügye valóban nagy port kavart. Ilyen súlyos eset azonban nem hetente, nem havonta, nem évente, hanem tíz évben egyszer fordul elő. Ezzel a fiúval 4-5 alkalommal voltak ilyen problémák rövid időn belül. Osztályfőnöke úgy nyilatkozott: L-ka csendes szóval jól kezelhető. Az ő agresszív megnyilvánulásai mögött végig nyomonkövethetőek azok a külső tényezők (súlyos bántalmazások a szülői házban, nevelési hibák, következetlenség a gyerekotthonban), amelyek ide vezettek.
Ő csak egy gyermek volt a gyerekotthonban, ezért általánosításokat megfogalmazni, szintén csúsztatás.
A politikát idekeverni pedig igencsak gusztustalan. K.I-t egy szocialista alelnök "protezsálta be a Juharra".
Belenéztem a "csoda blogba", igaz felületesen olvastam, nem volt sem türelmem, sem gusztusom ahhoz, hogy ezt a sok marhaságot elolvassam.Hol van máz 2005.Ez az ügy már régen lezárult.Most megint az erősödik meg bennem, hogy tényleg elképesztő egy alak! Szégyen, hogy ilyen ember nyomorított bennünket évekig.Isten őrizzen meg tőle mindenkit!!!
Nem akarom,és nem is óhajtom megnézni a Kinpina/bocs elütés n=m/féle oldalt.Igaz én is romantikázok,de a földön kell maradni.Az arányok!A történtek!
Azért szeretném,ha Győző értesítene/persze a lojalítálásával/a konkrét eredményekről.Hogy mit tettek a mostanra kinevezett abszolutte dilettáns,szakmailag Megye általl megbízott vezetés.Az hogy szakmailag nem kompetensek,tudjuk.De az érzelmi oldal,a jobbítani akarás készsége a sérült gyermekek,"felnőttek "iránt jó irányba halad?
Névtelen20:21
Nem, semmi sem halad jó irányba!!! Ezt a vezetőséget el kell tüntetni, hiszen a háttérből egy az egyben Kimpián irányít. Tovább folynak a törvénytelenségek, megtetézve az újabbakkal. Ez a dilettáns banda, Kimpián áldásos háttérbeli közreműködésével tönkreteszi a juhart. A vezetőségből hét tagjából négynek a megbízása/kinevezése(???) törvénytelen, további egy "vezető" erkölcsileg, emberileg a legalsó régiókig járatta le magát!
Türelem!!! Hátha sikerül, valamit csiripeltek a madarak. A hét végéig talán több is kiderül.
Kopp-kopp-kopp! Nem akarom elkiabálni, ha konkrétumot tudok megírom igérem azonnal. Amit hallottam még csak szóbeszéd, de nem rossz!!
18:36
Egyetértek hozzászólásoddal, de egyben ki is egészíteném.Külső tényezőként említetted a szülői házban elszenvedett bántalmazásokat, ill. a gyermekotthon nevelési hibáit, következetlenségét. Én másképp látom, láttam. Nevelési hibákat, következetlenséget az Igazgatónő és az osztályfőnöke vétettek. Amikor L.idekerült támogatták, felkarolták, akár a többi gyermek kárára is (nagyon sokszor elvtelenül,s nem a helyes normákat közvetítették felé) L. ettől kapott vérszemet, amivel később vissza is élt. Biztos a diákotthoni nevelésben is lehettek, voltak hibák, de azok eltörpültek a fent említettek mellett. Kár lenne az egészet az ő számlájukra írni.
18:38 Szerintem meg csak az osztályfőnöke kényeztette el a boksz meccsről elhíresült fiút. Az igazgatónő csak a barátnője volt. Emlékeztek? Minden igazgatónőnek a barátnője volt. Kimpiánnak még most is az, pedig Ő már nem is igazgató.
Olvasom az ellenblogot, ahol állítólag majd az igazságot fogjuk megtudni.
(Azon továbbra is el vagyok ámulva, hogy K.I. lakásában valóságos irattár van, nemcsak az elmúlt 3 évről, de az elmúlt 100 évről is. Ámulok, mert tudomásom szerint sem ő nem volt, sem az utódai nem hajlandóak a szakszervezet részére még a közérdekű adatokat sem kiadni.)
Szóval olvasom a blogot és látom az igazságot. 2005-ben nem zárták be a gyereket. Vizsgálatokat kértek arra vonatkozóan, vajon a megfelelő intézményben van-e. Azt tették, amit tenniük kellett. A dunavecsei intézményben tanulásban akadályozottként diákoskodott a K.I. blogjában szereplő fiú, azért került át hozzánk, mert szakértői vizsgálaton bizonyosodott, hogy értelmileg akadályozott.
Igaza volt Szatmárinénak. Úgy kezelte a helyzetet, ahogyan kellett.
Önnek kedves K.I., nem kellett volna "gyp szagú intézménybe" jönni, ha nem tudja a gyerekek viselkedését toleráni és a helyén kezelni. Főleg, ha középkori módszerekkel kívánja ezeket megoldani.
K.I. kérdései:
•Tétlenül kell állni és elnézni, hogy az ön és közveszélyes tomboló fiatal, amint éppen tör, zúz, minden gyermeket halálra rémítsen?
•Volt-e, van e szakmai protokoll a gyógypedagógiában, gyermekvédelemben erre a helyzetre?
•Miután láthattuk, hogy ez a gyermek egy másik gyermekotthonból érkezett az intézményünkbe, csakugyan az a megoldás, hogy a kezelhetetlenségét úgy kezeljük, hogy tovább küldjük egy másik gyermekvédelmi intézménybe?
K.I. mindenesetre rosszul válaszolt ezekre a kérdésekre. A bezárásokkal nem csak bűncselekményt valósított meg, de semmilyen pozitív nevelőhatása nem bizonyosodott be, hiszen a 12 gyermeket újra és újra, egyre hosszabb időre záratta be.
Én is kérdeznék.
Miért gondolta, hogy magatartási problémákat bezárással lehet kezelni?
Megkérdezett-e szakembereket mielőtt ehhez a borzalomhoz folyamodott? (Le ne írja, hogy nevelőtestületi döntés volt, mert ez nem igaz!) Átnézte a szakirodalmat, amiből választ kaphatott volna arra a kérdésre, milyen hatást válthat ki a gyermekből a szeretet megvonása, az elkülönítése, a magára hagyása, a bezárása? (Dehogyis olvasta, hiszen Ön úgy született, hogy mindenkinél jobban tudta.)Elfogadta-e a gyógypedagógusok álláspontját? (Úgy emlékszem volt, aki azt mondta Önnek, nem hajlandó ezt a gyermekkínzást csinálni.)
Szóval, ha igazán reális szeretne lenni, akkor ezeken a kérdéseken is gondolkodjon el!
Hogyan lehetséges az, hogy Ön az egyetlen ember ebben az országban, aki helyesen döntött és jól kitalálta a megoldást? Nem lehet, hogy mégis nagyon "mellényúlt"?
Miért nem képes már belátni, hogy hibázott? Okosabb marad, ha hallgat és megbánást tanúsít.
Megjegyzés küldése