HA MÁR "BESZÉLÜNK", TEGYÜK AKKOR AZT NYÍLTAN!

Ahogy az lenni szokott, az "állásféltés" továbbra is erősebb a Juharon, mint az igazságért kiállás "merészsége", különösen, hogy az érintettek - pedagógus mivoltuk ellenére - még egybe- és összefüggően sem tudnak beszélni a saját ügyükben. Ebből következően ismét csak igen felemásra sikeredett a tantestületi értekezletnek a "pereskedőket" érintő része.

Az alapvető probléma az, hogy az érintettek még maguk sincsenek tisztában a saját ügyükkel kapcsolatosakkal, mert vagy képtelenek megtanulni és megérteni a vonatkozó előírásokat, vagy egyszerűen csak lusták azzal foglalkozni, ezért nemhogy a bíróság előtt, de még a magánbeszélgetéseik során sem összefüggő az előadásuk. Így fordulhatott elő az is, hogy az egyik felperes csak majd 2 évvel a perindítását követően értette meg a saját keresete lényegét, azt, hogy - minden ellenkező állítás ellenére - miért is megalapozott a követelése. (A probléma lényege az, hogy az "ellen" ugyanúgy nincs tisztában a dolgokkal, ezért "hülyeségeket" állít, valótlan tartalmú bizonyítékokat ad elő)

Kezdjük rögtön az ügyben leglényegtelenebbel: nem választ váró/kérő levelet fogalmaztam meg a mostani intézményvezető részére a hamis tartalommal kiállításra került tanúsítványokkal kapcsolatosan, hanem csupán egy figyelem felhívót, amit megválaszolni nem, csupán az abban foglaltakat megérteni kellett volna.. A levelem lényege ugyanis az volt, hogy a hamis tartalmú bizonyítékok beterjesztésével rákényszerítik a felpereseket az azokkal szembeni védekezésre, amiből komoly gond lehet. (de hiába, nem vették ezt sem komolyan.)

A perben előadott alperesi védekezés szerint azért kellett a 2009/2010-es tanévben a pedagógusoknak a heti 40 órás teljes munkaidőnek a kötelező óraszámukon felüli részében is bennmaradniuk, mert az intézmény által elnyert pályázat feladatai az intézmény egészét, annak minden dolgozóját érintették, valamint a képzés miatt távollevő kollégákat is helyettesíteni kellett. Hogy is nyilatkozott ez ügyben a mostani "illetékes"?

Hát ez alapvető tévedés, de esetleg még szándékos csúsztatás is lehetne, mert ugye azért egy intézményvezetőnek illene legalább tisztában lennie azzal, hogy milyen pályázatot is nyert el az adott intézmény:

1. Legfontosabb tudni való az, hogy a TÁMOP 3.1.4. pályázat - minden ellenkező állítással szemben - nem az iskola egészére, hanem csak annak Óvodai és Általános Iskolai egységére szólt és vonatkozott:

vagyis a Gyermekotthonra, a Kollégiumra és a Szakiskolára egyáltalán nem. Mivel pedig a pályázati kiírás szerint a nem feladatellátási hely pedagógusa be sem vonható a feladatellátási hely szerinti tevékenységbe, így a nem érintett egységek dolgozóit a pályázat nem is érinthette (volna)

2. ugyancsak fontos rendelkezése a pályázatnak, hogy a feladatellátási helyen dolgozó pedagógus a pályázathoz kapcsolódó feladatait nem is végezhette (volna) az alap pedagógusi tevékenységének munkaideje terhére.

 

Fentiekből egyértelmű, hogy a nem is feladatellátási helyen dolgozó, a pályázatba be sem vont pedagógusnak nem kellett helyettesítenie senkit sem, különösen, hogy a pályázati feladatokat végző kollégája az ezen többletfeladatait nem is végezhette a saját feladatai terhére, vagyis dehogyis vonatkozott a TÁMOP 3.1.4. pályázat az intézmény és a dolgozók egészére!

3. Na és akkor beszéljünk arról a bizonyos "képzések miatt távollevő kollégák" helyettesítése szükségéről, ami a kötelező intézményi benntartózkodás elrendelésének másik indoka volt.

- miért is kellett volna bármely kollégát is helyettesíteni, amikor a "továbbképzések" az őszi/tavaszi tanítási szünetekben, valamint hétvégenként voltak?

- a kiírás szerint a továbbképzéseken (elméletileg) csak pedagógus szakképzettségűek vehettek (volna) részt:

Nem részletezve, hogy kik is voltak "wellneszezni" (egészségükre kívánva, egyáltalán nem irigyelve!) azért erős a kétségem, hogy valóban szükség volt azon minden ott levőnek jelen lennie!?

Mindezek után joggal merül fel a kérdés, hogy a pályázatokkal nem is érintetteknek miért is kellett az intézményben a kötelező óraszámukon felül bennmaradni és kiket is kellett (volna) nekik helyettesíteniük? Az már csak "hab a tortán", hogy ha a pályázati feladatok teljesítése az egész intézményt és annak kollektíváját érintette (volna) akkor miért nem kapott mindenki azért "honoráriumot"? akkor miért nem mindenkivel, hanem csak egyes pedagógusokkal kötöttek megbízási díjjal járó szerződéseket?

Ha ezek az általam leírtak igazak (miért is ne lennének azok? bárki szabadon utána nézhet a neten!) akkor miért ez az erős ellenkezés az intézmény részéről? a PÉNZ, a PÉNZ és a PÉNZ miatt , mert itt minden csak a PÉNZ-ről szól! De nehogy azt higgyük, hogy a dolgozókat megillető elmaradt munkabérről van itt csupán szó, az csak a torta jóval kisebb szelete csupán.

Nézzük csak egy picit az adatokat! A BKMÖ 5 (öt) feladatellátási helyre szóló pályázatával elnyert ugye 86.577.668.- Ft. összeget:

 amely összeget a pályázattal érintettek részére felosztott:

Felosztotta? Bocsika! Számoljunk csak egy kicsit:

Csak nem több, mint 9 millióval kevesebb a felosztásra került összeg, mint a pályázattal megnyert? Mi és miért lenne a különbség? "Jutalék"? Na jó, ne "kukacoskodjunk, lépjünk csak tovább. 

A BKMÖ ugye szerződést kötött a képzést adó Kft.-vel az 5 feladatellátási helyen dolgozó pedagógusok továbbképzésére, összesen 26.302.000.- Ft. összegben. Ha ezt az összeget arányosítottan a Juharra vetítjük, akkor a Juharra eső képzési költségrész legfeljebb és maximum 10 millió lehetett. (különösen, hogy a BKMÖ a közbeszerzési "jelentésében" végül is csak mintegy 18 millió forint összegű kifizetést igazolt le!)

Vonjuk ki ezt a max. 10 milcsit a Juhar két feladatellátási helyére eső több, mint 28 millióból! Marad ugye legalább 18 millió forint. Nézzük akkor, hogyan is nyilatkozott büntetőjogi felelőssége tudatában tanúként mindezekről a volt intézményvezető?:

Már elnézést, de a 40 millió körüli, meg a másik hasonló összegű pályázati összegekből a legfeljebb 10 milliós összegű pedagógus továbbképzési költség levonását követően megmaradtakat azért mintha egy kicsit túlzás lenne csupán pár millió forintnyi eszközbeszerzésre maradtnak nevezni, nem?

Csak nekem vannak erős kétségeim az ügyben hivatalosan nyilatkozók által előadottak valóságtartalmával kapcsolatosan?